Dr. Héjjas István: A klímaváltozás hatása az evolúcióra

Darwin szerint az evolúció hajtóereje a létért folyó küzdelem, amelynek során folyamatosan alkalmazkodni kell a változó környezeti feltételekhez. Ennek során annak a fajnak nagyobb a túlélési esélye, amelyiknek jobb az adaptációs képessége. A változó környezeti feltételek legfontosabb tényezője pedig az éghajlat szüntelen, kiszámíthatatlan megváltozása.

Forrás és a teljes cikk!

Szerkesztőségi közlemény

A Reális Zöldek Klub (RZK) http://realzoldek.hu honlapján, valamint az RZK szponzorálásával működtetett http://klimaszkeptikusok.hu honlapon rendszeresen közlünk írásokat, tanulmányokat, amelyek megkérdőjelezik a politika által hivatalosan támogatott klímaváltozási elméletet. Emiatt a szerzőink számos kritikát kapnak, egyrészt írásban, másrészt szakmai rendezvényeken, szóban.

A kritikusaink általában azt bizonygatják, hogy a klímaváltozás valóban zajlik, ennek számos tünete van, például gleccserek olvadása, extrém időjárási jelenségek, stb. Sajnos meg kell állapítanunk, hogy a bírálóink általában nem arról beszélnek, ami a kérdés lényegét jelenti. A „klímaszkeptikusság” részünkről nem azt jelenti, hogy kétségbe vonjuk az elkerülhetetlenül folyamatban lévő éghajlatváltozás tényét.

Amit kétségbe vonunk, az, hogy a klímaváltozás fő oka az emberiség által kibocsátott széndioxid. Számos tudományos bizonyíték alapján állítjuk, hogy a CO2 emisszió elleni intézkedések, valamint a „megújuló” energiák elterjesztésének forszírozása és állami támogatása az adófizetők pénzéből, olyan értelmetlen és hatástalan pótcselekvések, amelyekkel az éghajlat változását sem megállítani, sem fékezni nem lehet, ezek az intézkedések csupán arra jók, hogy tovább fokozzák a rendelkezésre álló természeti erőforrások felelőtlen pazarlását.

Ésszerűbb lenne a rendelkezésre álló természeti erőforrásokat az éghajlatváltozás elleni kilátástalan szélmalomharc helyett, az alkalmazkodás érdekében, azért hasznosítani, hogy meg lehessen kímélni az embereket a káros következményektől, és ki lehessen használni az éghajlatváltozásból származó regionális előnyöket, hiszen ilyenek is vannak, akkor is, ha ez nem kap nyilvánosságot a médiában. Az ésszerű alkalmazkodásra két szinten volna szükség, egyrészt a helyi adottságoknak megfelelő regionális szinten, másrészt globális szinten. Magyarország esetén a legnagyobb regionális kockázat egyes alföldi területek kiszáradása, vízhiánya, sivataggá válása.

Ennek elhárításához – többek között – a Homokhátság esetén meg kellene építeni az évszázadok óta tervbe vett Duna-Tisza csatornát, ehhez csatlakozva ki kellene építeni a Homokhátság gerincvonalán az öntöző főcsatornát, és leágazásait, és hogy víz is legyen az öntöző rendszerekben, duzzasztó művek (vízlépcsők) építése is szükséges volna a nagyobb folyóinkon.

Globális szinten pedig fel kellene adni a fejlett országok gazdaságpolitikáját, amely a GDP korlátlan, minél gyorsabb növekedése érdekében a termelés és a fogyasztás növelését forszírozza, olyan gazdag országokban is, ahol a megtermelt élelmiszerek harmadrésze kerül a szemétbe, miközben a világ más részein gyerekek milliói halnak éhen, ahogyan azt a Római Klub számos tanulmányában évtizedek óta folyamatosan hangsúlyozzák.

 

Petz Ernő: Napfolttevékenység és jégolvadás. Trendváltozás?

A globális felmelegedésnek nevezett világméretű polémiával kapcsolatban a tényadatoknak két csoportjával kapcsolatban jelentek meg friss mérési eredmények, amelyeket érdemes közreadni. Ezek a napfolttevékenység, ill. az északi sarki jégmezők változásával kapcsolatos, 2016. szeptember végéig mért adatok.

Forrás és teljes anyag letöltése!

 

Reményi Károly – Gondolatok a globális hőmérsékletről

A nem egyensúlyi mezők hőmérsékletének egyszerű átlaga nem értelmezhető hőmérsékletként. A Föld nem egyensúlyi mezői nincsenek termodinamikai egyensúlyban, tehát hőmérsékleteiknek átlaga nem ad reprezentáns (globális) hőmérséklet értéket. Egy egyensúlyi rendszer esetében értelmezhető n számú intenzív állapotjelző nem mind független egymástól, tehát egy rendszer csak intenzív állapotjelzőkkel nem jellemezhető. Az intenzív állapotjelzők nem utalnak a rendszer kiterjedésére, tehát szükséges legalább egy olyan állapotjelző, amely megadja a rendszer nagyságát, ez az állapotjelző azonban csak extenzív lehet. A földi globális hőmérséklet értékkel kapcsolatos elméleti problémák mellett a definícióval és a mérésekkel is súlyos problémák adódnak. A megértésükhöz meg kell ismerni, hogy milyen feltételek, módszerek és mérőeszközök állnak rendelkezésre.  A levegőhőmérsékletet nem a termodinamikai definíciója szerint mérjük, hanem a műszeralapú proxik szerint pl. elektromos jel, hosszúság stb., vagy természetes proxik szerint pl. fa-évgyűrűk, rétegizotópok stb.

Van-e fizikai jelentése a Föld globálisnak nevezett hőmérsékletének?

Teljes cikk letöltése!

 

Tudta? Nem lesz több szélerőmű Magyarországon

Forrás: http://greenfo.hu/hirek/2016/08/31/tudta-nem-lesz-tobb-szeleromu-magyarorszagon

A fejlesztési minisztérium arról tájékoztatta a Magyar Narancsot, hogy nem tartják indokoltnak új szélerőművek létesítését. Az illetékesek a németekre hivatkoznak, pedig 2016. januárig az ex NDK területén 15697 MW szélerőmű létesült. Nálunk 330 MW. Hogyan tud ebből bárki olyan következtetést levonni, hogy nem indokolt a szélerőmű-kapacitás bővítése???

Tovább olvasom…

Norvégia folyóiban tárolhatjuk az európai napenergiát

Fiordo NorvegeseNorvégia hegyi tavai és folyói tárolhatják el az európai nap és szélerőművek termelését, és adhatják vissza, amikor ezek a zöld források épp állnak – legalábbis több Eu-s döntéshozó és szakértő ara számít, hogy az egyébként hagyományosan komoly szénhidrogén termelő skandináv államnak ez lehet a jövőbeni szerepe az európai piacon. Ez egyszersmind részben ellentételezheti az olajárak zuhanása miatt leállított, nagyköltségű Északi tengeri kőolajtermelés leállításának foglalkoztatása és gazdasági hatásait.

Tovább olvasom…