A vízgőz kulcsszerepet tölt be az éghajlat szabályozásában. Napsütötte területeken vegházhatású gázként melegíti, a felszín kétharmad része felett pedig, felhőket képezve, leárnyékolja és hűti a bolygót. E két ellentétes hatás finom egyensúlya biztosítja a Föld felszíni átlaghőmérsékletének a stabilitását.
Teljes PDF letöltése: A vízgőz szerepe az éghajlat szabályozásában
Hatalmas propaganda kampány folyik világszerte az éghajlatváltozással kapcsolatban. Azt kívánják elhitetni az emberekkel, hogy az ok az emberiség széndioxid kibocsátása, a probléma orvoslása pedig csak az lehet, ha a továbbiakban a villamos energiát főleg napelemekkel és szélturbinákkal termeljük meg. E tudománytalan propaganda szilárdnak tűnő bástyáin azonban egyre több repedés kezd kialakulni. Számos kiváló tudós cáfolja – állását kockáztatva – a hivatalos, „kincstári” klímaelméletet.
Teljes dokumentum letöltése: Az éghajlat változás okai és következményei
Forrás: http://www.matud.iif.hu/2017/03/05.htm
Az éghajlatváltozás önmagában egy természeti jelenség, amelyet sajátos természettudományi területek és társtudományaik vizsgálnak, figyelnek meg, mérések, modellezések, paleoklimatológiai vizsgálatok révén, nagyjából egy évszázada. E kutatások története jól feldolgozott, több alapmunka is napvilágot látott az utóbbi egy-két évtizedben, elsősorban angol nyelven. Ezekből is tudhatjuk, hogy az éghajlatváltozás kutatása kb. az 1950-es évektől bontakozott ki, és az 1980-as évektől e vizsgálatok egyre inkább egy következtetést erősítenek, miszerint az ember felelőssége az előidézett változásokban alapvető fontosságú, és igen nagy valószínűségű. A jelenbe érve a tudományos körökben ki ne hallott volna az Intergovernmental Panel on Climate Change (IPCC) szervezetéről, és annak legutóbbi összefoglaló jelentéséről, 2015 szeptemberéből. De hogy még aktuálisabb eseményt említsek, a párizsi klímacsúcs és annak óvatos optimizmussal fogadott eredménye széles médianyilvánosságot kapott Magyarországon is. Tovább olvasom…
A Föld Napjához kapcsolódóan az MTA Milutin Milankovics emlékére konferenciát rendezett. A szerb tudós regényes körülmények között dolgozta ki az első világháború alatt Budapesten az éghajlatváltozásra magyarázatot adó tételeit. Az egyik főszervezővel, Szarka László „klímarealista” geofizikussal arról beszélgettünk, szerinte mi az éghajlatváltozás oka, és meddig mehet el az ember a Föld kihasználásában. Tovább olvasom…
Az energiaellátás föld- és környezettudományi kérdőjelei címmel tartott előadást az Energiapolitika 2000 Társulat Hétfői estjén Szarka László geofizikus-mérnök, az MTA levelező tagja. Rámutatott, hogy a világ a fenntarthatatlanság felé tart, és e folyamat – véleménye szerint – független az éghajlatváltozás tendenciájától.
Szarka Lászlónak tett föl kérdéseket a Présház Hírportál.
A kockázatos-energiatévhitek – PDF letöltése!