Norvégia folyóiban tárolhatjuk az európai napenergiát

Fiordo NorvegeseNorvégia hegyi tavai és folyói tárolhatják el az európai nap és szélerőművek termelését, és adhatják vissza, amikor ezek a zöld források épp állnak – legalábbis több Eu-s döntéshozó és szakértő ara számít, hogy az egyébként hagyományosan komoly szénhidrogén termelő skandináv államnak ez lehet a jövőbeni szerepe az európai piacon. Ez egyszersmind részben ellentételezheti az olajárak zuhanása miatt leállított, nagyköltségű Északi tengeri kőolajtermelés leállításának foglalkoztatása és gazdasági hatásait.

Tovább olvasom…

Dr. Héjjas István: Szent tehenek az energetikában

A biztonságos villamos energia ellátást egyre jobban akadályozzák egyes széles körben reklámozott, ámde tudományosan vitatható, sőt cáfolható környezetvédelmi és klímavédelmi előítéletek.
Ezek egy része nyilvános viták tárgya, ezért a közvélemény többé-kevésbé tájékozott lehet az érvekről és ellenérvekről.
Vannak azonban olyan tabu kérdések, amelyek puszta említése is szentségtörésnek számít, ezért – képletesen – ezeket akár a „szent tehenek” kategóriájába is sorolhatjuk.
Egy szent tehén azonban nem mindenütt szent tehén, ezek érvényességi köre bizonyos földrajzi régiókra jellemző.
Közülük az egyik szent tehén főleg az EU-hoz tartozik, lényege az a propaganda, hogy nem szabad széndioxidot kibocsátani, mert attól megváltozik az éghajlat.
A másik szent tehén kifejezetten magyar specialitás, mondhatni „hungarikum”, lényege abban áll, hogy Magyarországon tilos vízerőművet építeni.

Teljes dokumentum  – PDF – letöltése!

Dr. Héjjas István: Bős – Nagymaros története

A Bős-Nagymaros ügy a rendszerváltás egyik szimbóluma. A vízlépcső ellenes mozgalmak szervezői elhitették az emberekkel, hogy a vízlépcső károsítja a természetet, és azt is, hogy ha nem építünk vízlépcsőt, megbukik a kommunizmus. Ma már azonban tudjuk, hogy a kelet-közép európai rendszerváltások oka nem a vízlépcső ügy volt, hanem a nagyhatalmak alkujának eredménye.

Tovább a teljes cikkhez …  vagy PDF letöltése Bős-Nagymaros-története