Kidőlt a klímatákolmány alaposzlopa

Vészes, végzetes, eddig soha nem tapasztalt klímaváltozás, valamint hokiütőgörbe, – ezek a fogalmak szétválaszthatatlanul összeforrtak Michael E. Mann nevével.
Mann volt az, aki szakemberek, politikusok, újságolvasók és TV-nézők millióit (befolyásolta) félrevezette görbéjével csaknem harminc éven át.(Király József)

Teljes pdf:  hokiütő  letöltése  

 

Szarka László akadémikus nem klíma hívő!

Nálunk nem az a baj, hogy a klíma ügyében a klíma hívők kapnak megszólalási  lehetőséget a közszolgálati médiaszolgáltató műsorszolgáltatásában, hanem az, hogy más véleményt kifejezők, Szarka László nem.

Ez azt bizonyítja, hogy Magyarországon veszélyben a szubszidiaritás elve!

A szubszidiaritás elvének a sérülése állt elő az energiapolitika területén a negyedik Orbán kormány országlása idejére. A szubszidiaritás elve a mi hazánkban nem csak az energetika, hanem a közszolgálati médiaszolgáltató berkeiben is sérül!
Az Unió Alkotmányos Szerződésének elfogadása során a tagállamok erőteljesen állást foglaltak a szubszidiaritás elvének érvényesülése mellett.
Megegyezés történt, hogy a szubszidiaritás elvének ellenőrzése a nemzeti parlamentek hatáskörbe tartozik.
Egyetértés volt abban is, hogy az ellenőrzés politikai és nem szakmai döntést igényel.
Az egyeztetési eljárásban a magyar érdekek érvényesülésének meghatározó elme a visszacsatolás, ami a Kormány feladata lenne.
A negyedik Orbán kormány gépezetében a kormányzat energiapolitikájának a gondozására négy miniszter kapott mandátumot.
Még ez sem lenne baj.
A párbeszéd a szakmával való hiánya a baj!

Petz Ernő: COP-23 – „Macron az új klímaelnök”?

PE-Energia Akadémia 163

COP-23 – „Macron az új klímaelnök”?

2017. nov. 6-a és 17-e között rendezték meg az idei ENSZ-klímakonferenciát (COP-23) 25 000 meghívott vendég részvételével. Részletes elemzések még nem születtek, néhány kiszivárgott információt érdemes mégis megelőlegezni.

Forrás és teljes cikk letöltése itt! – PE-Energia Akadémia 163-COP-23

 

Reményi Károly: A Párizsi Megállapodás az USA nélkül

Korábbi munkáimban alapjaiban bíráltam a globális hőmérséklet értelmezését,
mérését és a mérések feldolgozását. A klímát, az időjárást
démonizálják, vallássá alakult. A Párizsi Egyezmény különböző
változatainak összehasonlításához (pl. a Párizsi Egyezmény USA
nélkül), azonban csak az irodalomban található adatokat tudom
felhasználni.

Teljes cikk:  A Párizsi Megállapodás USA nélkül  PDF

 

Jankó Ferenc: AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS TUDÁS-VITÁINAK FELTÉRKÉPEZÉSE: NÉZŐPONTOK MAGYARORSZÁGRÓL

Forrás:  http://www.matud.iif.hu/2017/03/05.htm

Az éghajlatváltozás önmagában egy természeti jelenség, amelyet sajátos természettudományi területek és társtudományaik vizsgálnak, figyelnek meg, mérések, modellezések, paleoklimatológiai vizsgálatok révén, nagyjából egy évszázada. E kutatások története jól feldolgozott, több alapmunka is napvilágot látott az utóbbi egy-két évtizedben, elsősorban angol nyelven. Ezekből is tudhatjuk, hogy az éghajlatváltozás kutatása kb. az 1950-es évektől bontakozott ki, és az 1980-as évektől e vizsgálatok egyre inkább egy következtetést erősítenek, miszerint az ember felelőssége az előidézett változásokban alapvető fontosságú, és igen nagy valószínűségű. A jelenbe érve a tudományos körökben ki ne hallott volna az Intergovernmental Panel on Climate Change (IPCC) szervezetéről, és annak legutóbbi összefoglaló jelentéséről, 2015 szeptemberéből. De hogy még aktuálisabb eseményt említsek, a párizsi klímacsúcs és annak óvatos optimizmussal fogadott eredménye széles médianyilvánosságot kapott Magyarországon is.   Tovább olvasom…