Reményi Károly: Gondolatok a globális hőmérsékletről

Jelen cikk nem foglalkozik magával a klímaváltozással, csupán a szén-dioxid szerepével és a globális hőmérséklet értelmezésével, továbbá a mérési lehetőségekkel, és az eredmények alkalmazhatóságát tekinti át. A nem egyensúlyi mezők hőmérsékletének egyszerű átlaga nem értelmezhető hőmérsékletként.
A Föld nem egyensúlyi mezői nincsenek termodinamikai egyensúlyban,
tehát hőmérsékleteiknek átlaga nem ad reprezentáns (globális) hőmérséklet értéket. Mivel egy egyensúlyi rendszer csak intenzív állapotjelzőkkel nem jellemezhető, szükséges legalább egy olyan állapotjelző, amely megadja a rendszer „kiterjedését”,
ez az állapotjelző azonban csak extenzív lehet.

Teljes PDF letöltése:  Gondolatok a globális hőmérsékletről Energiagazdálkodás 2016. 3-4

Reményi Károly: A Párizsi Megállapodás az USA nélkül

Korábbi munkáimban alapjaiban bíráltam a globális hőmérséklet értelmezését,
mérését és a mérések feldolgozását. A klímát, az időjárást
démonizálják, vallássá alakult. A Párizsi Egyezmény különböző
változatainak összehasonlításához (pl. a Párizsi Egyezmény USA
nélkül), azonban csak az irodalomban található adatokat tudom
felhasználni.

Teljes cikk:  A Párizsi Megállapodás USA nélkül  PDF

 

Reményi Károly – Gondolatok a globális hőmérsékletről

A nem egyensúlyi mezők hőmérsékletének egyszerű átlaga nem értelmezhető hőmérsékletként. A Föld nem egyensúlyi mezői nincsenek termodinamikai egyensúlyban, tehát hőmérsékleteiknek átlaga nem ad reprezentáns (globális) hőmérséklet értéket. Egy egyensúlyi rendszer esetében értelmezhető n számú intenzív állapotjelző nem mind független egymástól, tehát egy rendszer csak intenzív állapotjelzőkkel nem jellemezhető. Az intenzív állapotjelzők nem utalnak a rendszer kiterjedésére, tehát szükséges legalább egy olyan állapotjelző, amely megadja a rendszer nagyságát, ez az állapotjelző azonban csak extenzív lehet. A földi globális hőmérséklet értékkel kapcsolatos elméleti problémák mellett a definícióval és a mérésekkel is súlyos problémák adódnak. A megértésükhöz meg kell ismerni, hogy milyen feltételek, módszerek és mérőeszközök állnak rendelkezésre.  A levegőhőmérsékletet nem a termodinamikai definíciója szerint mérjük, hanem a műszeralapú proxik szerint pl. elektromos jel, hosszúság stb., vagy természetes proxik szerint pl. fa-évgyűrűk, rétegizotópok stb.

Van-e fizikai jelentése a Föld globálisnak nevezett hőmérsékletének?

Teljes cikk letöltése!