Karbonizáló templomrombolás

Földig rombolták a németországi Immerath falu neoromanesque stílusú  műemléktemplomát, amelyet a település közössége épített kétszáz évvel ezelőtt. A
magyarázat prózaian egyszerű: a templom és a körülötte már korábban ledózerolt település barnaszénlelőhely felett épült, az ország nagy mennyiségű fosszilis energiaforrást használ fel, a szénbányászatban pedig jól fizetett munkahelyek vannak. Dr. Járosi Mártonnak, az Energiapolitika 2000 Társulat elnökének tett föl kérdéseket a Présház Hírportál.

Teljes PDF Karbonizalotemplomrombolas letöltése!

 

Ős-Dráva program szakmailag melléfogás!

Emlékeztető Tiffán Zsolt képviselő úrnak

Tisztelt Képviselő úr, emlékeztetek a Gazdasági bizottság kb. két héttel korábbi ülésének a végén sorra került beszélgetésünkre, amelynek keretében két kérdést tettem fel.

Ezúttal csupán az első kérdésemre emlékeztetek, amelyre azt a választ kaptam, hogy: „NEM TUDOM.” (Tiffán Zsolt képviselő)

Tovább olvasom…

Petz Ernő: COP-23 – „Macron az új klímaelnök”?

PE-Energia Akadémia 163

COP-23 – „Macron az új klímaelnök”?

2017. nov. 6-a és 17-e között rendezték meg az idei ENSZ-klímakonferenciát (COP-23) 25 000 meghívott vendég részvételével. Részletes elemzések még nem születtek, néhány kiszivárgott információt érdemes mégis megelőlegezni.

Forrás és teljes cikk letöltése itt! – PE-Energia Akadémia 163-COP-23

 

Reményi Károly: Gondolatok a globális hőmérsékletről

Jelen cikk nem foglalkozik magával a klímaváltozással, csupán a szén-dioxid szerepével és a globális hőmérséklet értelmezésével, továbbá a mérési lehetőségekkel, és az eredmények alkalmazhatóságát tekinti át. A nem egyensúlyi mezők hőmérsékletének egyszerű átlaga nem értelmezhető hőmérsékletként.
A Föld nem egyensúlyi mezői nincsenek termodinamikai egyensúlyban,
tehát hőmérsékleteiknek átlaga nem ad reprezentáns (globális) hőmérséklet értéket. Mivel egy egyensúlyi rendszer csak intenzív állapotjelzőkkel nem jellemezhető, szükséges legalább egy olyan állapotjelző, amely megadja a rendszer „kiterjedését”,
ez az állapotjelző azonban csak extenzív lehet.

Teljes PDF letöltése:  Gondolatok a globális hőmérsékletről Energiagazdálkodás 2016. 3-4

Dr. Héjjas István: A hazai villamos energia ellátás korlátai és lehetőségei

Villamos energia felhasználásunk harmadrészét ma már importból fedezzük, miközben „papírforma szerint” rendelkezésre áll akkora névleges áramtermelő kapacitás, amely akár ki is elégíthetné az igényeket. Az ok a régi erőművek rossz műszaki állapota, az olcsó import áram, a modern gázturbinás erőművek magas termelési költsége, valamint számos – főleg politikai okok és/vagy célok alapján hozott – szakszerűtlen intézkedés, és a közvélemény ennek megfelelő félretájékoztatása. A politika szerepe pedig egy ország energia stratégiájában két forrásból ered. Az egyik a szakmai kérdésnek álcázott nemzetközi politikai nyomás, a másik a politikai célok érdekében tevékenykedő civil mozgalmak szakmai kérdésnek álcázott tudománytalan propagandája. E két tényező gyakran egymást erősíti.

Teljes PDF letöltése:  Hazai villamos energia ellátás korlátai és lehetőségei

 

Reményi Károly: A Párizsi Megállapodás az USA nélkül

Korábbi munkáimban alapjaiban bíráltam a globális hőmérséklet értelmezését,
mérését és a mérések feldolgozását. A klímát, az időjárást
démonizálják, vallássá alakult. A Párizsi Egyezmény különböző
változatainak összehasonlításához (pl. a Párizsi Egyezmény USA
nélkül), azonban csak az irodalomban található adatokat tudom
felhasználni.

Teljes cikk:  A Párizsi Megállapodás USA nélkül  PDF

 

Jankó Ferenc: AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS TUDÁS-VITÁINAK FELTÉRKÉPEZÉSE: NÉZŐPONTOK MAGYARORSZÁGRÓL

Forrás:  http://www.matud.iif.hu/2017/03/05.htm

Az éghajlatváltozás önmagában egy természeti jelenség, amelyet sajátos természettudományi területek és társtudományaik vizsgálnak, figyelnek meg, mérések, modellezések, paleoklimatológiai vizsgálatok révén, nagyjából egy évszázada. E kutatások története jól feldolgozott, több alapmunka is napvilágot látott az utóbbi egy-két évtizedben, elsősorban angol nyelven. Ezekből is tudhatjuk, hogy az éghajlatváltozás kutatása kb. az 1950-es évektől bontakozott ki, és az 1980-as évektől e vizsgálatok egyre inkább egy következtetést erősítenek, miszerint az ember felelőssége az előidézett változásokban alapvető fontosságú, és igen nagy valószínűségű. A jelenbe érve a tudományos körökben ki ne hallott volna az Intergovernmental Panel on Climate Change (IPCC) szervezetéről, és annak legutóbbi összefoglaló jelentéséről, 2015 szeptemberéből. De hogy még aktuálisabb eseményt említsek, a párizsi klímacsúcs és annak óvatos optimizmussal fogadott eredménye széles médianyilvánosságot kapott Magyarországon is.   Tovább olvasom…