A Greenpeace esete a sötétséggel, no meg Dániával

A Greenpeace-nek sincs érdemi alternatívája az atomerőművel szemben. Csak Dániát emlegetik, pedig az nem egy energiaforrás!

Egy karácsony előtti rádióinterjúban a Greenpeace egyik munkatársával kellett vitatkoznom a Klubrádió élő adásában. A felvétel itt érhető el a rádióadó weblapján, érdemes meghallgatni a 4-14. perc közötti szakaszt, különösen a 9’27”-tel kezdődően, melyben az alábbi párbeszéd zajlott le (a jelen poszt szempontjából lényeges részt írom le itt).

Forrás:  http://aszodiattila.blog.hu/2015/12/29/a_greenpeace_esete_a_sotetseggel_no_meg_daniaval?utm_source=bloghu_megosztas&utm_medium=facebook_share&utm_campaign=blhshare

Tovább olvasom…

Reményi Károly – IPPC prognózisok és a tényadatok

Az Éghajlat-változási Kormányközi Testületet (Intergovemental Panel on Climate Change) 1988-ban a Meteorológiai Világszervezet (WMO) és az ENSZ Környezetvédelmi Program (UNEP) keretében hozták létre, hogy a rendelkezésre álló tudományos információk, értékelések felhasználásával elemezzék az éghajlatváltozást befolyásoló tényezőket és az éghajlatváltozás hatásait. Cél volt a megoldást jelentő reális stratégiák megfogalmazása is. Az ENSZ 1988 december 6-i Közgyűlése  az IPPC kezdeti feladataként,  az éghajlatváltozás tudományának  átfogó felülvizsgálatát tűzte ki,  és  előírta az állami hasznosításra javaslatok elkészítését. IPCC jelentések legyenek politikailag semlegesek.

Bővebben: https://www.scribd.com/doc/294888494/IPPC-prognozisok-es-a-tenyadatok-Remenyi-Karoly

Reményi Károly, akadémikus, a reális zöldek tiszteletbeli tagjának az írása megjelent az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület, ENERGIAGAZDÁLKODÁS című szakfolyóirata, 2015. 5-6 számában.

 

Túl a klímacsúcson

 Az éghajlatváltozást érdemben nem befolyásolhatjuk, csak alkalmazkodni tudunk hozzá – JÁROSI MÁRTON – HÉJJAS ISTVÁN
 
Közel két hónapja jelent meg Schmuck Erzsébet Globális klímaválság, nemzeti klímavédelemcímű figyelemre méltó publicisztikája. A cikk csaknem minden állításával egyetértünk, kivéve annak kiinduló állítását. 
 …
Megjegyzés: a fenti “Túl a klímacsúcson” című letölthető cikk az Energiapolitika 2000 Társulat álláspontját tükrözi

Mentsük meg a hazai villamosenergia-ellátást!

Az Energiapolitika 2000 Társulat állásfoglalása

A hazai villamosenergia-ellátás évtizedek óta jó minőségű, kiegyensúlyozott és biztonságos. Hála a sok évtizedes múltra visszatekintő szakértelemnek, a jó állapotban lévő nagyfeszültségű hálózatnak, a széleskörű nemzetközi kapcsolatoknak, a hatékony hálózati védelmeknek és a versenyképes hazai termelő kapacitások megfelelő rendelkezésre állásának. Egyetlen — eredendő — gyenge pontunk van: az energiahordozók szűkössége! Ez vezetett oda, hogy Lévai András professzor már a múlt század ötvenes éveitől szorgalmazta az atomenergia alkalmazását, ami talán a legsikeresebb energetikai döntésünk volt.   Tovább olvasom…

A biomassza rosszabb, mint a szenes erőművek?

 A biomassza rosszabb, mint a szenes erőművek?

Úgy tűnik Európa legnépszerűbb megújuló energiaforrása katasztrofális hatással van a környezetre. Nem a szélerőművekről, vagy a vízi energiáról beszélünk. Európa legnagyobb megújuló energiaforrása a faapríték, a pellett. A fa elégetése, hivatalosan megújuló energiaforrásnak minősül, hiszen akár több fa is ültethető, mint amennyit elégetnek.   Tovább olvasom…

Eltitkolt tények a klímaváltozásról – Energiapolitika 2000 Társulat prospektusa

ELTITKOLT TÉNYEK A KLÍMAVÁLTOZÁSRÓL
Tényleg a széndioxid okozza a klímaváltozást?
Ne dőljön be a hivatalos propagandának!
Ismerje meg a tényeket!

A politika hatalmas propagandával és média támogatással hirdeti, hogy a klímaváltozást az ember okozza azzal, hogy túl sok széndioxidot bocsátunk ki. Az emisszió csökkentése érdekében hozott intézkedések azonban hatástalanok az éghajlatra, ráadásul együtt járnak a természeti erőforrások pazarlásával, és a környezet szennyezésével. Ésszerűbb lenne az erőforrásokat az alkalmazkodásra fordítani.

A tények: Enpol-klimaprospektus – PDF dokumentum letöltése.

 

Kordos László: Gyors klimatikus átmenetek az észak-atlanti területen

Az elmúlt 3-4 millió évben jelentős mértékű és hosszú ideig tartó eljegesedési (glaciális) és felmelegedési (interglaciális) szakaszok közben egyre több, globális léptékű, ciklikusan vagy rendszertelenül megjelenő, legfeljebb néhány száz, de esetenként csak néhány évtizedig tartó, gyors lefolyású, jelentős – néhány évtizeden, vagy évszázadon belül 5-8 0C-os – mértékű klímaelem-változásokkal jellemezhető időszakok mutathatók ki. Az ilyen típusú klímaváltozásokat az észak-atlanti jégfúrások és tengerfenéki gleccserhordalékok vizsgálatával Heinrich, Dansgaard-Oeschger és Bond eseményeknek (events, cycles, layers) nevezik. A globális klímaváltozásokban ezek az emberi tevékenységektől független jelenségek önmagukban is okoztak a melegházhatású anyagok kibocsátásához hasonló mértékű és időtartamú anomáliákat.

Teljes dokumentum: Kordos László – Gyors klimatikus átmenetek az észak-atlanti területen – PDF