Szalma Botond: Duna stratégia hajózási, logisztikai szemmel

100 évenként egyszer a hajósoknak is lehet szerencséje. Utoljára ilyen lehetőség a II. világháború előtt érte a hajós társadalmat. Most ugyanis, mint az EU 2011-ben soros elnökségét adó ország, kénytelenek leszünk a Duna stratégián belül legalább beszélni a hajózásról és a logisztika előtt álló lehetőségekről. A Duna stratégia nem jelentheti a hajózás primátusát, viszont annak a részévé kell válnia. Minden iparágunk jól jár, ha Budapestet a Duna fővárosává tesszük.

Teljes cikk letöltése – PDF-ben

Nemere István: A fele sem igaz!

A fele sem igaz!

Azoknak szánom a kis írást, akik ezt a honlapot olvassák. Az itt olvasottakat nyugodtan adják tovább másoknak is.

A szokásos író-olvasó találkozóimon gyakran felteszik nekem a kérdést: mi a helyzet a klímaváltozással, a közelgő katasztrófával? Igazuk van-e az „ökológiai Nostradamusoknak”, a katasztrófa-jósoknak? Több mint húsz éve mást sem hallunk, csak azt, hogy bolygónk egy klimakatasztrófa áldozata lesz hamarosan és bizony könnyen kipusztulhat az emberiség is. Azt harsogják, hogy az ember által végzett ipari tevékenység okozza a környezetszennyezést, ami most, lám, végzetszerűen visszaüt ránk és elpusztítja civilizációnkat.

Tovább olvasom…

Héjjas István: Szélturbinák és vízturbinák hasznos teljesítménye

A jelen tanulmány tárgya annak vizsgálata, hogy a Magyarországon reálisan szóba jöhető szél- és vízerőmű megoldások esetén, azonos éves áramtermelési volumen megtermeléséhez, mekkora hatáskeresztmetszetű turbinákra van szükség, és ezek hogyan aránylanak egymáshoz.

 Teljes cikk letöltése pdf formátumban …

Dr. Gács Iván: Klíma és energia

Előszó
Ez a jegyzet oktatási segédanyagként a több felsőoktatási intézményben is oktatott Energia és környezet, ill. az Energiatermelés és környezet tárgyakhoz készült, de természetesen az itt érintett kérdés – a klímaváltozás kérdése – más tantárgyakban is felmerülhet és azokhoz is felhasználható. Sőt, kívánatos lenne, hogy azokban a tárgyakban, amelyekben csak lózungként használják a klímaváltozás kifejezést, ezekkel a gondolatokkal és tényekkel is megismerkedjenek.

Dokumentum letöltése!

Vojuczki Péter: Farizeusok bolygója

GEOÖKONÓMIAI ÖSSZEFÜGGÉSEK A BÁNYÁSZATBAN

Irtózik a köz attól, hogy az energiahordozók témájában szembenézzen az értelemmel.
Zsigeri ellenkezésébe ütközik, ha akár csak a gondolatok rezervátumaiban a
mérnökök a hazai energiaellátásban az ásványvagyonunk, elsősorban a szén és a lignit részesedésének növelését javasolják az ország teherbírását és versenyképességét próbára tevő energetikai import csökkentésére. A magyar állam a természetes monopóliumát képező ásványvagyon-gazdálkodást az önkényt szülő történelem korszakos tagolásban megjelenő szociális prioritásai szerint kényszerpályára tereli, az előfordulások kitermelését fékezi. Az engedélyezési eljárások folyamatában elvész a legfontosabb szempont, hogy a bányászat az emberekről szól, kultúraalapító munka, – nélkülözhetetlen emberi értékeket hoz létre.

Teljes anyag letöltése PDF-ben

vagy

Megnyitás online

Dr. Héjjas István: Bős – Nagymaros története

A Bős-Nagymaros ügy a rendszerváltás egyik szimbóluma. A vízlépcső ellenes mozgalmak szervezői elhitették az emberekkel, hogy a vízlépcső károsítja a természetet, és azt is, hogy ha nem építünk vízlépcsőt, megbukik a kommunizmus. Ma már azonban tudjuk, hogy a kelet-közép európai rendszerváltások oka nem a vízlépcső ügy volt, hanem a nagyhatalmak alkujának eredménye.

Tovább a teljes cikkhez …  vagy PDF letöltése Bős-Nagymaros-története

Miskolczi Ferenc az IPCC-ről

Mészáros Milán: Miskolczi Ferenc az IPCC-ről

Miskolczi Ferenc, a NASA egykori légkörfizikusa állítja, hogy nem a szén-dioxid okozza a globális felmelegedést. Mivel a jelenleg elfogadott üvegházhatás-elméletet cáfoló eredményeit a NASA nem engedte közölni, Miskolczi felmondott az amerikai űrhivatalnál. Azóta újabb számításokkal támasztotta alá, és Magyarországon is publikálta szőnyeg alá söpört klímaelméletét.   Tovább olvasom…