Arrhenius tévedett, amikor 1896-ban, a publikációjában azt feltételezte, hogy a Föld hőmérséklete a levegő széndioxid tartalmától függ. A hírből csupán annyi igaz, hogy ha a levegő széndioxid tartalma hirtelen, ugrásszerűen megnő, valóban felléphet átmeneti melegedés.
Teljes PDF letöltése: Hogyan tovább klímavédelem?
—————————–
Kérdés:
Nagy Sándor Dr. tech. <n.sandor@t-online.hu> ezt írta (időpont: 2020. szept. 19., Szo, 18:50):
Kedves István!
Rendkívül érdekes ez a tanulmány! Persze többször is el fogom olvasni ahhoz, hogy legalább el tudjam mondani mi van benne.
Egyetlen generális kérdésem maradt ez után: Ha ez az automatikus egyensúly-állapot visszaállítás így érvényes, akkor miért változott mégis a globális átlaghőmérséklet az általánosan elfogadott diagramok szerint? De legalább az 1880 óta korrekt tudatos mérések és rögzítések szerint? S mivel Miskolczi munkája nyomán kimutatott, hogy a kaotikusan változó optikai mélységnek a 60 éves átlaga egy szinte vonalzóval meghúzható vízszintes vonal, miért változott mégis e közben a hivatalosan mért globális átlaghőmérséklet?
Tudsz erre válaszolni Kedves István? Aki minden elismerést megérdemelsz ezért a nagyszerű tartalmú, nyelvezetű tanulmányért!!!
Üdv: N. Sándor
—
Nagy Sándor, dr.tech.
okl. gyémántdiplomás villamosmérnök
okl. irányítástechnikai szakmérnök
A MTA Műsz.Fiz.Int.alapító tud.főmunkatársa
Eur. Ing.
c. főiskolai docens
okl. energetikus
rendszeres e.i.ü. műszaki szakértő
okl. vállalati tervező, könyvelő és statisztikus
Válasz:
Miskolci elmélete azt jelenti, hogy a fizika törvényei szerint önműködően stabilizálódik a bolygó felhővel való fedettsége, a felhőzet magassága, ezen keresztül a globális albedo, valamint az atmoszféra optikai vastagsága.
Ebből az következik, hogy egyensúlyi állapotban szigorú arányosság áll fenn a bolygót érő napsugárzás átlagos intenzitása (napállandó) és a felszín átlagos termikus emissziója között.
Reményi Karcsi mutatott rá az egyik cikkében ezzel kapcsolatban egy fontos tényre.
A felszín hőmérsékleti kisugárzása a hőmérséklet negyedik hatványával arányos.
Ha van a bolygó felszínén számtalan mérőállomás, és mindenütt megmérjük az átlagos hőmérsékletet, és átlagoljuk, kapjuk az átlaghőmérsékletet.
Ha azonban mindenütt megmérnénk az átlagos hősugárzást, ezeket átlagolnánk, majd negyedik gyököt vonnánk belőle, akkor nem ugyanazt a hőmérsékletet kapnánk.
Vagyis n számú hőmérsékleti adat negyedik hatványainak átlaga nem azonos a hőmérsékletek átlagainak a negyedik hatványával.
Ezért az átlaghőmérséklet jelentősen ingadozhat akkor is, ha az átlagos termikus emisszió nem változik.
Reményi azt is állítja, hogy a fizikában csak az extenzív fizikai mennyiségek esetén van értelme átlagról beszélni, intenzív mennyiségek átlaga azonban fizikailag értelmezhetetlen.
Márpedig a hőmérséklet intenzív fizikai mennyiség.
Reményi cikke valahol megtalálható a http://klimaszkeptikusok.hu/?s=rem%C3%A9nyi+k%C3%A1roly&submit=Go honlapon.
Miskolczi sem állítja azt, hogy a hőmérséklet állandó, csak azt, hogy a felszíni termikus emisszió csak akkor változhat meg tartósan, ha megváltozik a napállandó.
Mivel pedig a felszíni emisszió mértékét a levegő széndioxid tartalma nem képes befolyásolni, ezért nem lehet hatással a hőmérsékletre sem.
Üdv. H. Pista
A felhőborítottság mértéke rendkívül fontos befolyásoló tényezője a hőmérséklet alakulásának. A párolgó vízfelületek nagyságát jelentősen csökkentettük. Lecsapolások, folyók szabályozása, talajvíz kiszivattyúzása, és az erdő irtások módszerével. Kevesebb párolgó felület, kevesebb felhő, kevesebb árnyékolás, kevesebb eső. Tehát szárazabb, melegebb lett a klíma. A szárazföldről rengeteg vizet vezettünk vissza a tengerbe. Kicsi szintemelkedést okoztunk. A melegebb klíma egy kicsit melegíti a tengereket, erősebb párolgást okoz. Ez a visszacsatolás nem tudja teljesen pótolni a szárazföldi vizek hatását.