Forrás: http://atomenergiainfo.hu/blog/nemet-energiaforradalom
Adatok és tények, amelyről az atomellenes zöldek mélyen hallgatnak: Európában, Dánia után a német áram a legdrágább, átláthatatlanok a támogatások, növekszik a szén-dioxid-kibocsátás, meghiúsult a 2020-as kibocsátási cél.
Paks II ellenzői változatlan vehemenciával próbálják elhitetni a magyar közvéleménnyel, hogy Németország követendő példa lehet Magyarország számára. Mondván, a németeknél az atomenergiát ki is tudják váltani megújulókkal. Arról, hogy ennek az állításnak vajmi kevés köze van a valósághoz többször is írtunk már, ám a német energiaforradalom átgondolatlanságát és célszerűtlenségét már maguk a németek is felismerték. Erről tanúskodik a német számvevőszék friss jelentése, amelyben az ellenőrök súlyos hiányosságokat tártak fel az Energiewende pénzügyi vonatkozásaival kapcsolatban.
A hazai, atomellenes civil szervezetek és politikusok évek óta azt sulykolják a magyar közvéleménybe, hogy Németországban évről évre egyre több a beépített nap- és szélerőművi kapacitás, ami képes kiváltani az atomenergiát és Magyarországnak is ezt az utat kellene követnie. Mélyen hallgatnak viszont arról a német számvevőszék által most megállapított tényről, hogy az Energiewende átgondolatlan és a megújulók támogatásának eddigi rendszere nincs köszönő viszonyban a klímavédelmi célokkal. Miközben a dán fogyasztók után a német fogyasztók fizetik a legtöbbet az áramért Európában.
A nap- és a szélerőművek beépített teljesítménye Németországban tíz év alatt valóban megnégyszereződött és 2016 végére elérte a 89,34 GW-ot, ám e növekedés nemhogy nem eredményezte az eredeti klímacélok teljesülését, hanem a helyzet még romlott is. Tavaly növekedett a szén-dioxid-kibocsátás miközben már látható, hogy esély sincs a 2020-as német klímacél teljesülésére. Nézzük a számokat!
2016-ban a német erőművek beépített összteljesítménye 194,53 GW, össztermelésük pedig 546 TWh volt. A nap- és szélerőművek a beépített összteljesítmény 46 százalékát képviselték, ám az összes villamosenergia-termelésnek csak 21 százalékát adták.
A németországi erőművi kapacitások és a villamosenergia-termelés 2016. évi megoszlása
Adatforrás: Fraunhofer ISE
Közben viszont 2016-ban a németországi villamosenergia-termelés 66 százalékát továbbra is a szén- és gázerőművek, illetve a bezárásra ítélt atomerőművek biztosították. Ráadásul a szénerőművek termelése dominált! A beépített 49,28 GW szenes kapacitás 235,6 TWh áramtermeléssel tavaly az első volt. Az atomerőművek 10,8 GW beépített teljesítménye 80 TWh áramot adott és csak a harmadik volt a sorban a szél. A szeles erőművek kapacitása négyszer nagyobb volt, mint az atomerőműveké, ám a 48,93 GW-os szeles kapacitás kevesebb áramot (78 TWh) biztosított, mint az atomerőművek! A napenergia a sorban a hatodik volt, a beépített 40,41 GW kapacitással szemben 37,6 TWh termelés állt.
A németországi nap- és szélerőművi kapacitások és a villamosenergia-termelés 2015. és 2016. évi megoszlása
Miközben tehát Németország tavaly jelentősen növelte a nap- és szélerőművi kapacitásait (a szélerőművi beépített teljesítmény 10 százalékkal, a naperőműveké pedig 2,5 százalékkal növekedett), ám meglepetésre a szélerőművek 2016-ban 1,5 százalékkal, a naperőművek pedig 3 százalékkal kevesebb villamos energiát termeltek, mint 2015-ben!
Ennek oka e két villamosenergia-termelési mód jelentős időjárás-függősége. Németországban 2016-ban szignifikánsan kevesebb volt a napos órák száma és kevesebbet is fújt a szél, mint 2015-ben.
Mindez a napnál is világosabban mutatja, hogy az időjárásfüggő energiaforrásokra nem lehet stabilan alapozni, hiszen termelésük nemcsak percről percre, óráról órára, de évről évre is drasztikusan változik. Ugyanakkor a fogyasztói igényeket minden időpillanatban tudni kell kielégíteni! Ha megnézzük a tavalyi adatokat, a német nap- és szélerőművek legjobb és legrosszabb napjait, akkor látjuk csak igazán, hogy hiába az óriási beépített kapacitás (aminek a német számvevőszék által átgondolatlannak nevezett fejlesztését az ottani adófizetők állják), a termelés mégis alacsonyabb volt a 2015-ösnél. Magyaroroszágon, ahol a szeles adottságok sokkal rosszabbak, mint a németeknél, végképp botorság lenne ezekre az energiaforrásokra alapozni, és ezt a döntési helyzetben lévő hazai szakemberek pontosan tudják. A németek is kénytelenek voltak belátni, hogy az ambiciózus tervek nem váltották be a hozzá fűzött reményeket. Egyre inkább az körvonalazódik, hogy a politikai képviselettel is rendelkező német atomellenes zöld lobbi a kétes eredményre vezető megújuló forradalommal valójában a fosszilis energiatermelők malmára hajtotta a vizet. Erről persze a hazai atomellenes zöldek szintén mélyen hallgatnak.
Naperőművek
A németországi naperőművek „rossz és jó napja” (MW)
Látható, hogy a német naperőművek a villamosenergia-termelést tekintve a legrosszabb napjukon, tavaly karácsonykor a csúcson is csak 1438 MW-ot (a beépített teljesítmény 3,6%-át), de a legjobb napon is csak 26 011 MW-ot (55%-a a beépített teljesítménynek) tudtak biztosítani. A napi átlagteljesítmények pedig ennél sokkal alacsonyabb értékre adódtak.
Szélerőművek
A németországi szélerőművek „rossz és jó napja” (MW)
A másik időjárásfüggő megújuló energiaforrás, a szél intenzitása hektikusan változik Németországban is. A szélerőművek csúcsteljesítménye a „legrosszabb” napon csak 1617 MW, a „legjobb” napon pedig 33 627 MW volt!
A hektikusság átka
Az előző évhez képest 2016-ban tehát csökkent a nap- és szélerőművek által termelt villamos energia mennyisége. Ezzel egy időben csökkent a klímavédelmi szempontból rendkívül előnyös atomerőművek termelése és kis mértékben csökkent a klímavédelmi szempontból rendkívül káros szénerőművek által termelt villamosenergia-mennyisége is. Mindez alátámasztja a német számvevőszék megállapítását arról, hogy a fejlesztési programokat nem sikerült a német kormánynak összhangba hozni a klímavédelmi célokkal. Miről is van valójában szó?
Kiderült, hogy a német gázerőművek egyre nagyobb szerepet játszanak az ország villamosenergia-termelésében.
2015-ben ezek az erőművek még csak 30,12 TWh villamos energiát termeltek, ezzel szemben 2016-ban már éves szinten 43,97 TWh-t állítottak elő, amely egy év alatt 46 százalékos növekedés! A gázerőművekhez gázra is szükség van, ezért a növekvő termelés növekvő gázfüggőséget okoz Németország számára. Számszerűsítve mindez azt jelenti, hogy a tavalyi évben az orosz Gazprom új rekordként közel 50 milliárd m3 földgázt exportált Németországba, amely közel 5 milliárd m3 mennyiséggel volt magasabb, mint 2015-ben.
Emellett az olajtüzelésű erőművek villamosenergia-termelésében is jókora ugrás következett be, hiszen a 2015. évi 0,9 TWh termelésük 2016-ra 1,73 TWh-ra emelkedett. Az egyenlegben szerepel 5,9 TWh francia villamos energia import (2016 első 10 hónap adatai alapján) is, amelynek 65-75 százaléka atomenergiából származott.
A németországi egyes villamosenergia-termelési módok által 2016-ban termelt villamos energia mennyiségének százalékos változása a 2015. évi adatokhoz viszonyítva
Itt következik a legsúlyosabb megállapítás, amiről a hazai atomellenes zöldek talán a legmélyebben hallgatnak. A német környezetvédelmi minisztérium egyik legújabb elemzése szerint a németországi villamosenergia-termelésben a nagymértékű szén- és gázerőművi részarány miatt nem érhető el a 2020-ra megfogalmazott kibocsátás-csökkentési cél!
A németországi éves szén-dioxid-kibocsátás változása 2014 és 2016 között (Mt)
Láthatóan, a megújuló energiaforrások egyre növekvő beépített kapacitása ellenére, 2016-ban Németországban 1 százalékkal volt magasabb az éves szén-dioxid-kibocsátás az előző évihez képest! Jól illusztrálja az atomenergia szükségességét az interneten elérhető élő kibocsátási térkép is, ahol figyelemmel lehet kísérni az egyes országok, például az atompárti Franciaország és az atomellenes Németország villamosenergia-termeléshez kötődő kibocsátási adatait is. A térkép önmagáért beszél.
Szemléletes adat: 2016. január 8-án este 18 óra körül a francia villamosenergia-termelés 68 százaléka atomenergiából származott és ennek eredményeként a francia szén-dioxid-kibocsátási érték csak 100 g/kWh volt. Ezzel szemben ugyanebben az időszakban a német villamosenergia-termelés 68,75 százalékát a szén-, gáz- és olajtüzelésű erőművek biztosították. A különbség számottevő. Németországban 1 kWh áram megtermelés 630 g szén-dioxid-kibocsátással járt. Hatszor annyival többe, mint Franciaországban.
Ez tehát a valós energetikai helyzet Németországban. A Greenpeace, az Energiaklub és a hazai atomellenes zöld pártok, szervezetek kommunikációjában egyáltalán nem esik szó az egészségügyi következményekről sem. Az euractiv.com által idézett, négy környezetvédelmi szervezet által készített jelentés megállapította, hogy Európán belül Németországban a legmagasabb a szénerőművek által okozott levegőszennyezéshez köthető haláleset. Évente átlagosan 3600 ember halálát okozza a levegőbe eregetett füst!
Német szélerőmű-balesetek
Kevésbé ismert itthon, hogy Németországban az elmúlt hetekben sorozatos szélerőmű balesetek történtek. Négy, 16-18 éve üzemelő 80-100 méter magas szélerőmű rogyott össze, vagy törtek el a rotorok lapátjai. Január első napjaiban egy német állampolgár például azzal volt kénytelen szembesülni, hogy mellette csapódott a földbe egy 60 cm hosszúságú jégdarab, amely egy 98 méter magas szélerőműről vágódott le. Jobb bele sem gondolni, hogy mi történik, ha az a jégdarab pár centiméterrel arrébb csapódik be. A jövőben az ilyen típusú balesetek még inkább veszélyeztethetik az embereket, hiszen egyes szélerőművek szinte már a kertek végében, vagy éppen utak, vasúti pályák mentén helyezkednek el. Nem véletlen, hogy itthon a lakott területektől kellő távolságba száműzi a törvény ezeket a szerkezeteket. Nem beszéltünk még akkor arról a veszélyről sem, amit a szélkerekek a madarakra jelentenek.
Minderről még véletlenül sem számol be Jávor Benedek, az Energiaklub, vagy éppen a Greenpeace, ami e szervezetek és a hazai zöldpolitikusok hitelességét abszolút megkérdőjelezi. Elég az atomtörvény módosítása ügyében folytatott hadjáratukra utalni, amelynek kapcsán a magyar kormány a politico.com portál által is ismeretett állásfoglalásában tette közzé a módosítás indokait, amelyet a zöldek nem siettek közzétenni. Nyilván e civil szervezetek és politikusok nem feltétlenül a környezet és a társadalom többségének érdekeit képviselik. Az a fajta politizálás, amit Paks II ügyében folytatnak, egészen másról és nem a magyar érdekekről szól.
A túlzott német ártámogatás sokkoló hatásai
A németországi erőltetett megújulós fejlesztések és támogatások mára oda vezettek, hogy jelenleg egy német háztartási fogyasztó csaknem 30 eurocentet, azaz mintegy 92 forintot fizet 1 kWh villamos energiáért. Ennek oka, hogy a német gazdasági minisztérium adatai szerint 2016-ban elképesztő összeget, 25,5 milliárd eurót (mintegy 7800 milliárd forint) költöttek éves szinten a megújulók támogatására. A német számvevőszék most e támogatások átláthatóságát és célszerűségét is megkérdőjelezte. Csak összehasonlításként, ebből az összegből évente négy új paksi blokkot lehetne építeni.
A német nap- és szélerőművi teljesítmények, valamint a háztartási villamosenergia-árak alakulása 2005 és 2017 között
Az emelkedő nap- és szélerőművi teljesítmények emelkedő villamosenergia-árakat is eredményeztek, azaz e megújulók térnyerése és a villamosenergia-árak növekedése között egyértelmű a kapcsolat.
A hazai zöldek által istenített Energiewende mindezek miatt mára megingott, elérkezett a gazdasági, műszaki tűrőképessége határára, amelynek egyértelmű jele, hogy a német kormány tavaly már módosította a megújuló energiaforrások támogatásáról szóló törvényt. A gyakorlatban mindez azt jelenti, hogy az idei évtől a fix kötelező átvételi árak helyett a németek áttérnek az egyes megújulók egyéves, meghatározott limiten belüli versenyeztetésére. Tehát, aki a legjobb ajánlatot teszi (aki a legkevesebb támogatást kéri), az fogja az adott beruházást megvalósítani.
A módosítástól függetlenül azonban az árak továbbra is növekednek, hiszen 2017. január 1-jétől az ökoáram támogatást elősegítő pótdíj összege 6,35 centről 6,88 centre emelkedett, ezért 2017-ben a német átlagos háztartási villamosenergia-árak már elérhetik a 30,3 eurócentet is. A minisztérium becslése szerint 2017-ben a megújulók éves támogatása 26,6 milliárd euróra (közel 8200 milliárd forint) rúghat, amely összeg 2010-ben még „csak” 13,2 milliárd euró volt.
A német Energiewende, a célok teljesülését tekintve, eddig kudarc. A megújuló energiaforrások a jövőben is csak az állam masszív támogatásával képesek működni. Szükség van a német villamosenergia-hálózat nagymértékű és rendkívül költséges fejlesztésére is.
Magyarország azzal, hogy az atomenergia hosszú távú fenntartása mellett tette le a voksát, a realitásokból indult ki. A hazai energiamixben a racionalitás mentén helye van a megújulóknak is, ám a Paks II-projekt Magyarország számára gazdaságossági, ellátásbiztonsági és klímavédelmi szempontból is rendkívül előnyös és az ország érdekében áll, hiába támadják az új atomerőművet a hazai atomellenes civil és politikai szervezetek.