Szerkesztőségi közlemény

A Reális Zöldek Klub (RZK) http://realzoldek.hu honlapján, valamint az RZK szponzorálásával működtetett http://klimaszkeptikusok.hu honlapon rendszeresen közlünk írásokat, tanulmányokat, amelyek megkérdőjelezik a politika által hivatalosan támogatott klímaváltozási elméletet. Emiatt a szerzőink számos kritikát kapnak, egyrészt írásban, másrészt szakmai rendezvényeken, szóban.

A kritikusaink általában azt bizonygatják, hogy a klímaváltozás valóban zajlik, ennek számos tünete van, például gleccserek olvadása, extrém időjárási jelenségek, stb. Sajnos meg kell állapítanunk, hogy a bírálóink általában nem arról beszélnek, ami a kérdés lényegét jelenti. A „klímaszkeptikusság” részünkről nem azt jelenti, hogy kétségbe vonjuk az elkerülhetetlenül folyamatban lévő éghajlatváltozás tényét.

Amit kétségbe vonunk, az, hogy a klímaváltozás fő oka az emberiség által kibocsátott széndioxid. Számos tudományos bizonyíték alapján állítjuk, hogy a CO2 emisszió elleni intézkedések, valamint a „megújuló” energiák elterjesztésének forszírozása és állami támogatása az adófizetők pénzéből, olyan értelmetlen és hatástalan pótcselekvések, amelyekkel az éghajlat változását sem megállítani, sem fékezni nem lehet, ezek az intézkedések csupán arra jók, hogy tovább fokozzák a rendelkezésre álló természeti erőforrások felelőtlen pazarlását.

Ésszerűbb lenne a rendelkezésre álló természeti erőforrásokat az éghajlatváltozás elleni kilátástalan szélmalomharc helyett, az alkalmazkodás érdekében, azért hasznosítani, hogy meg lehessen kímélni az embereket a káros következményektől, és ki lehessen használni az éghajlatváltozásból származó regionális előnyöket, hiszen ilyenek is vannak, akkor is, ha ez nem kap nyilvánosságot a médiában. Az ésszerű alkalmazkodásra két szinten volna szükség, egyrészt a helyi adottságoknak megfelelő regionális szinten, másrészt globális szinten. Magyarország esetén a legnagyobb regionális kockázat egyes alföldi területek kiszáradása, vízhiánya, sivataggá válása.

Ennek elhárításához – többek között – a Homokhátság esetén meg kellene építeni az évszázadok óta tervbe vett Duna-Tisza csatornát, ehhez csatlakozva ki kellene építeni a Homokhátság gerincvonalán az öntöző főcsatornát, és leágazásait, és hogy víz is legyen az öntöző rendszerekben, duzzasztó művek (vízlépcsők) építése is szükséges volna a nagyobb folyóinkon.

Globális szinten pedig fel kellene adni a fejlett országok gazdaságpolitikáját, amely a GDP korlátlan, minél gyorsabb növekedése érdekében a termelés és a fogyasztás növelését forszírozza, olyan gazdag országokban is, ahol a megtermelt élelmiszerek harmadrésze kerül a szemétbe, miközben a világ más részein gyerekek milliói halnak éhen, ahogyan azt a Római Klub számos tanulmányában évtizedek óta folyamatosan hangsúlyozzák.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.