Dr. Dudich Endre geológus, c. egyetemi tanár
A KLÍMAVÁLTOZÁS FÖLDTÖRTÉNETI ÉS EMBERTÖRTÉNETI TÁVLATBAN
„Van, amit messzebbről kell nézni, hogy jobban lássuk” (Lao ce)
A mostanában sokat és szenvedélyesen vitatott globális felmelegedés (Global Warming) nem ítélhető meg reálisan, ha csak emberi léptékben tekintjük. Az éghajlatváltozás (Climate Change) története ugyanis nem évszázadokról, még csak nem is évezredekről, hanem évmilliókról (Ma, Mega annum, My, Mega-year) szól.
A Nap és a Hold gravitációs erőhatására a forgó Föld azzal válaszol, hogy az erőre
merőleges irányban a Föld forgástengelye kúpos mozgásba kezd 23,5o-os nyílásszöggel. (A jelenség fizikailag megegyezik pl. a megpörgetett búgócsiga forgástengelyének kúpos mozgásával, amit már mindannyian megfigyelhettünk.) Minthogy a jelenséget a Hold és a Nap hatása együttesen okozza, luniszoláris precessziónak nevezzük.
Teljes cikk: Gesztesi Albert: A_klímaváltozás_lehetseges_csillagászati_okairól – PDF
Vajon mi az oka annak, hogy a Marson az üvegházhatás alig tizedrésze a földinek, pedig ott a levegőben 30-szor több a széndioxid, mint a Földön?
És vajon mi az oka annak, hogy miközben a Vénuszon a levegőben 160 ezerszer több széndioxid van, ott az üvegházhatás „csupán” 15-ször nagyobb?
Bővebben: doc – Kőzetbolygók üvegháza
Amióta a Föld létezik, az éghajlat folyamatosan változik …
Az utóbbi kb. 4-5 millió év jól modellezhető …
A kb. 100 ezer évenként ismétlődő jégkorszakok oka a keringési pályaelemek ciklikus változása …
Fontos tényező a forgástengely dőlésének imbolygása …
Teljes PDF dokumentum letöltése!
Járosi Márton – Héjjas István: Klímavédelem helyett ökológiai megtérés
Magyar Nemzet 2015. július 20. hétfő
A szélmalomharc nem szolgálja a Föld élővilágának megóvását – PDF letöltése
Eredeti szöveg: Tovább olvasom…
Az atomerőművek működési elve azon alapul, hogy bizonyos magas rendszámú és nagy tömegszámú (atomsúlyú) atomok hajlamosak a széthasadásra, ennek során az atommagot összetartó kötési energia felszabadul, és villamos áram termelésére hasznosítható.
Teljes cikk letöltése Dr Héjjas István – Atomerőművek – PDF dokumentum
Az ország területének tizedrésze, a milliós lakosságú Duna-Tisza közi Homokhátság, évszázadok óta küzd vízhiánnyal, elsivatagosodással, a szélvájta homokbuckák vándorlásával, amelyek miatt a szél által elhordott futóhomok szinte mindent maga alá temet. Az EU felmérése szerint ez a terület lehet a klímaváltozás egyik első áldozata. A Homokhátságot az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) is félsivatagi területnek nyilvánította. Tovább olvasom…