2014. 12. 07. – Ez nem az erőművek korszaka

Nehéz évek állnak a magyar villamosenergia-termelő szegmens mögött és a következő időszak sem tartogat kedvezőbb kilátásokkal. A 2008-2009-es válságot követen szinte folyamatosan csökken a villamos energia iránti kereslet az Európai Unión belül, és ezt a trendet a magyar piac is követi.

Az európai villamosenergia-árak az elmúlt években jelentősen visszaestek, amely által nagy mennyiségű termelői kapacitás szorul ki a piacról. A termelők között különösen a földgáztüzelésű erőművek szenvednek el veszteségeket, hiszen a visszaesett villamosenergia-árak mellett a földgáz ára az európai piacon viszonylag magas maradt, amely által a gáztüzelésű erőművek versenyképessége és ezzel kihasználtsága nagymértékben visszaesett. A hagyományos erőművek helyzetét tovább rontotta az Európa-szerte komoly támogatást élvező megújulók, szél- és naperőművek terjedése, amelyek elsőbbségi hozzáférés mellett növelték a villamosenergia-piac kínálati oldalát. Mindezek eredményeként az elmúlt időszakban számos meghatározó európai energiavállalat döntött úgy, hogy leállítja (főként gázalapú) termelői kapacitásait. Ráadásul a következő évekre irányuló energiatőzsdei kötésekben nyoma sincs a villamosenergia-ár növekedésének, miközben az elmúlt félév orosz-ukrán válsághoz köthető eseményei komoly áremelkedési kockázatot hordozhatnak magukban a földgázra nézve. Mindeközben az egyre nagyobb mennyiségben megjelenő, főként időjárásfüggő megújuló energiaforrások kiegyensúlyozására számos nemzeti piacon tervezik felszínen tartani a rugalmas gázerőműveket, amely a villamos energia végfogyasztói árának emelkedése felé hathat – derül ki a KPMG negyedéves energiapiaci trendfigyelőjéből.

Magyarország az EU tagjaként szintén részese a fent vázolt folyamatoknak, amely által jelentősen csökkent a belföldi termelés, és nagymértékben növekedett az import aránya a hazai felhasználáson belül. A Paksi Atomerőmű tartja versenyképességét és mellette a hazai lignitre épülő Mátrai Erőmű tud még érdemben termelni, de a többi, jellemzően földgáztüzelésű erő művi egység komoly nehézségekkel küzd. Az elmúlt évben a hazai villamosenergia-felhasználás 28,2 százaléka mögött volt külföldi forrás, miközben ez az arány 2010 környékén még csak 10 százalék körül alakult. Az idei importarány várhatóan még magasabb lesz, a tavaszi-nyári időszakban voltak

Átrendeződés és kapacitás-leépülés a hazai piacon

A negatív gazdasági környezetben elsőként az amerikai AES vonult ki a magyar energiapiacról. Két kisebb egysége az óta sem indult újra, míg a Tisza II. Erőmű életben tartására egy tulajdonoscserét követően történtek próbálkozások. Az E. ON tavaly döntött arról, hogy két kisebb kelet-magyarországi kombinált ciklusú erőművét leállítja. A cég nemrég jelezte, hogy a francia hátterű Daliának értékesítené ezeket az eszközöket, így az egységek a jövőben újra üzembe állhatnak. Még az E.ON tulajdonában van az ország talán legkorszerűbb erő művi egysége, a Gönyűi Erőmű, amelyet a leállításról szóló hírek ellenére végül működésben tartott a német energiavállalat, de továbbra is rendkívül alacsony kihasználtság mellett. Az ország egyik legnagyobb erőművének számító Dunamenti Erőműben tavaly kezdeményezett jelentős átszervezést a GDF SUEZ, majd ezt követően a társaság megvált többségi részesedésétől. A vevő a svájci bejegyzésű, de magyar kötődésű MET Csoport volt. Érdemi kapacitásokat utoljára 2011- ben adtak át Magyarországon, akkor is többnyire a válság előtt elindított beruházásokról volt szó, így a már említett Gönyűi Erőmű mellett a Dunamenti Erőmű G3-as blokkját, illetve a Bakonyi Erőmű területén két kisebb nyíltciklusú gázturbinát helyezett üzembe.

Mindezen folyamatok mellett az elmúlt két évben jelentősen csökkent a hazai villamosenergia-rendszer erőműveinek rendelkezésre álló teljesítménye, 2012-ben és 2013-ban is közel 800-800 MW-nyi kapacitás esett ki az elérhető erőművek listájáról, így 2013 végére 7521 MW-ra csökkent a rendelkezésre álló kapacitás, ami mellett további közel 1600 MW-ot tartottak számon úgynevezett állandó hiányként. Utóbbiak azok az egységek, amelyek működésével az adott időszakban a rendszerirányító nem számolhat, pl. tartós üzemzavar vagy a tulajdonos – jellemzően gazdaságossági számításokon alapuló – döntésének eredményeképpen.

Jövőbeli fejlesztések

A jelenlegi piaci és szabályozási környezet nem kedvez az erőmű-beruházásoknak, így az állami kezdeményezéseken túlmenően nem lehet érdemi projektekről beszámolni Magyarországon. Ettől függetlenül a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (MAVIR) évente közölt hálózatfejlesztési terve több nagyobb, alapvetően földgázhoz kapcsolódó beruházási tervet is tartalmaz, igaz, ezek alapvetően a fejlesztők bejelentése alapján regisztrált projektek, és korántsem biztosak. Ezek alapján 2020-ig mintegy 3500 MW-nyi új földgázalapú erőmű létesülne Magyarországon, azonban – ahogy arról korábban szó volt –, jelenleg a már megépült, modern kombinált ciklusú gázerőművek sem képesek eredményesen termelni. Az állam mindeközben két új atomerőművi blokk megépítését tervezi, amelyek alapvetően a most üzemelő négy paksi blokkot váltanák le. A projektet illetően szilárd a kormányzati szándék, hogy az új, egyenként 1200 MW-os reaktorok a 2020-as évek közepére üzembe álljanak.

A kiöregedő termelői kapacitások pótlása egyre sürgetőbb kihívást jelent a hazai villamosenergia-rendszer számára, miközben az egységes európai villamosenergia-piacon mutatkozó árszintek nem nyújtanak fedezetet az új beruházások számára. Kérdéses, hogy szabályozási változások, esetleg új támogatási mechanizmusok bevezetésének hiányában a magánszektor képes lesz-e az előttünk álló időszakban új erőműveket létesíteni, így a kapacitás-megfelelőség a szabályozás fókuszpontjába kerülhet.

 

Forrás:  http://energiainfo.hu/cikk/ez_nem_az_eromuvek_korszaka.32707.html

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.