2014. 11. 20. – Egyszerre hoz árvizet és aszályt a klímaváltozás

Magyarországnak egyszerre kell megküzdenie a globális klímaváltozás következtében kialakuló árvizekkel és a szárazsággal, ezért a katasztrófák megelőzése érdekében nemzetközi és tudományos szakmai együttműködésre van szükség – mondta a belügyminiszter egy budapesti tanácskozáson.

Magyarország páratlan természeti adottsága, hogy rendkívül gazdag felszíni és felszín alatti vizekben, ivóvízben és termálvízben. A víz azonban veszélyforrás is: hazánk területének negyede árvízzel, csaknem fele belvízzel fenyegetett, jelentős területeit sújtja a vízhiány, az aszály.

Áder János köztársasági elnök levélben köszöntötte a Duna Palotában megrendezett A víz hiánya és többlete mint potenciális veszélyforrás című tudományos konferencia résztvevőit. Egyebek mellett azt írta, a tudománynak, a vízügyi szakembereknek sürgős választ kell adniuk arra, Magyarország miként készüljön fel az esetleg újabb rekordokat döntő árhullámokra. Az államfő szerint a kellő védelmi rendszer hiánya óriási károkhoz vezethet, ezért közös felelősség, hogy a klímaváltozás Magyarországi hatásairól, a ránk váró kihívásokról a szakmai, technikai, pénzügyi lehetőségekről a feladatok mielőbbi megoldásának szándékával tanácskozzanak a fórum résztvevői. Az államfő is arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországot a Kárpát-medence közepén egyaránt fenyegeti a globálisan is jelentkező két legsúlyosabb kihívás: hol a víz hiányával, hol pedig a túlzott mennyiségű vízzel kell megküzdenünk. Elgondolkodtatónak nevezte, hogy a Duna vízszintje Budapestnél a második világháború előtt soha nem érte el a 8 métert, az elmúlt évtizedben viszont már négyszer is meghaladta, és legutóbb már közel járt a 9 méterhez.

Pintér Sándor a kétnapos nemzetközi konferencia megnyitóján olyan rendszer kiépítését nevezte a legfőbb célnak, amely csökkenteni tudja a magas vízállások által okozott veszélyt, ugyanakkor a szárazsággal szemben növelni tudja a gazdálkodás biztonságát. A belügyminiszter arról beszélt, a mostani konferenciának is segíthet abban, hogy a jövőben hogyan alakítsák Magyarország vízügyi stratégiáját. Közölte, a globális felmelegedés hatására Magyarországon ugyanúgy problémát okoz a szinte kezelhetetlen magasságú víztömeg egyes folyókon, míg más területeken az aszály, a szárazság. Előbbi a vagyontárgyakat és az emberi életeket veszélyezteti, míg utóbbi a gazdálkodásban tud komoly károkat okozni. Ezért van szükség víztározók építésére, amelyekkel az árhullámokat is csökkenteni lehet, ugyanakkor a kiszámítható gazdálkodásnak is alapja lehet – tette hozzá.

A cél az – mondta Pintér Sándor –, hogy a hozzánk érkező legnagyobb árvizeket is katasztrófa nélkül ki lehessen vezetni Magyarországról, úgy, hogy azzal más országok lakóinak se okozzunk károkat. Nehezíti a feladatot, hogy más országok vízügyi irányítási rendszereire is tekintettel kell lennünk. Ehhez nemzetközi gyakorlati együttműködés, napi kapcsolattartás kell, valamint az elméleti ismeretek összevetése, a tudományos kutatások eredményeinek közös felhasználása – fűzte hozzá. A vízügyi, a környezetbiztonsági és a klímakutatási szakterület képviselőihez fordulva azt kérte, osszák meg egymással kutatásaik eredményeit és adjanak iránymutatást a gyakorlati szakembereknek és a kormánynak ahhoz, hogy a jövőben milyen megelőzési feladatokat kell elvégezniük.

Forrás:  http://energiainfo.hu/cikk/egyszerre_hoz_arvizet_es_aszalyt_a_klimavaltozas.32716.html

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.