2014. 11. 20. – Slágertermék lehet a kiserőmű

A földgáztüzelésű, gázmotoros, kapcsoltan villamos energiát és hőt termelő háztartási méretű kiserőművek telepítése akár 5-10 év alatt megtérülhet. A gyártásához rendelkezésre áll a magyar szakértelem és ipari kapacitás is, a lakossági elterjedést ösztönözhetné a vonatkozó szabályozás finomítása.

A háztartási méretű kapcsolt – azaz a hőt és a villamos energiát azonos tüzelőanyag-bázison, párhuzamos termelő – erőművek telepítése lakossági felhasználás esetén, évi 3500-4000 órás üzemidő mellett, 8-10 év alatt megtérülhet, míg a vállalkozások ennek az időtávnak akár a fele alatt is visszanyerhetik a beruházási költségeket. A hazai gyártókapacitások a jelenlegi kereslet akár dupláját is képesek lennének kiszolgálni. A berendezések iránti lakossági keresletet, amely kitörést jelenthetne a hazai gázmotorgyártásnak, jelentősen növelhetné az erőművi kategóriára vonatkozó szabályozás finomítása, ami összességében a nemzetgazdaságra és a foglalkoztatásra is jó hatással lehetne.

Jelenleg Magyarországon több gyártó is szerel össze, illetve épít és fejleszt saját gázmotoros kiserőműveket kifejezetten kisfogyasztók számára. A közhiedelemmel ellentétben ezek felhasználása nem csak az ipar, de a lakosság számára is megtérülő, energetikailag előremutató megoldás lehet, hiszen az egységek megfelelő tervezés mellett a társasházak és lakóparkok hőigényeihez méretezhetőek, a villamos energiát pedig a napelemes rendszerekhez hasonló szisztéma szerint, szaldós elszámolás mentén, ad-vesz mérőn keresztül „értékesíthetnék” az üzemeltető közösségek.

Nincs szállítás, transzformálás

A háztartási méretű kiserőművek maximum 50 kilovoltamper névleges teljesítménnyel rendelkeznek, a közcélú kisfeszültségű hálózathoz csatlakoznak. A kiserőmű által termelt villamos energiát az üzemeltető kérésére az adott csatlakozási pontot ellátó villamosenergia-kereskedő vagy egyetemes szolgáltató köteles átvenni, ami jellemzően szaldós elszámolás mentén, ad-vesz mérőkön keresztül történik. Ennek révén az üzemeltető részben fedezni tudja saját energiafogyasztását. A technológia alkalmazása a teljes rendszer számára előnyös, hiszen a helyben megtermelt és általában helyben felhasznált áram esetében nincs szükség szállításra és transzformálásra, ami miatt rendszerszinten csökken a hálózati és átalakítási veszteség. Ez mérsékli az ellátás költségeit és javítja az energiahatékonyságot.

2012 év végén összesen 1476 ilyen berendezés működött 10,92 MW összesített beépített kapacitással, amelynek 95 százaléka napenergiát hasznosított.

„A lakossági felhasználás bővülése jelenthetne egy kitörési pontot a magyar fejlesztésű és gyártású, háztartási méretű berendezések számára” – hangsúlyozza Rudolf Viktor, a Magyar Kapcsolt Energia Társaság elnöke, aki szerint egy ezt ösztönző jogszabályi finomhangolás nemzetgazdasági és foglalkoztatási szinten is kedvező hatásokkal járna. „A közhiedelemmel ellentétben a hazai gyártók technikailag és know-how tekintetében is felkészültek a növekvő igények kielégítésére. Ráadásul a fogyasztók számára a beruházás megtérülését követően anyagilag is előnyökkel járnak az ilyen berendezések, ami a belső fogyasztás növekedésével járhat” – teszi hozzá.

Gyorsabban megtérül, mint a napenergia

A tapasztalatok szerint a rendszerek komplexitása, azaz a hő- és áramtermelés párhuzamossága miatt lakossági felhasználásra a gázmotorok ésszerűbb megoldást kínálhatnak például a napelem-napkollektor párosnál. Amíg ezek megtérülése egyenként 12-15 év körül alakul, a mini gázmotoros egységek köszönhetően a kiemelkedő – 80 százalék körüli – hatásfokuknak és az üzemeltetői áramköltségekre gyakorolt pozitív hatásuknak, már 8-10 fűtési szezon alatt visszahozhatják a beruházási költségeket. Ehhez évente mintegy 3500-4000 óra üzemidő szükséges.

A hazai gyártású berendezések élettartama megfelelő karbantartás mellett eléri a 120 ezer üzemórát, amely akár 25-30 évnyi megbízható működést jelent. Ez vetekszik a csak hőigények kielégítésére használható kazánok élettartamával. „A mini gázmotorok telepítése költségszinten sem jelent sokkal nagyobb terhet, az áramoldali megtérülést nézve még versenyképesebb is a technológia. Egy 10 kilowatt kapacitással bíró mini gázmotor 6-7 millió forintból üzembe állítható, de az 50 kilowattos berendezések esetében is megáll a beruházás mértéke 22-23 millió forint körül” – emeli ki Eörsi-Tóta Gábor, a magyar fejlesztésű háztartási méretű gázmotorokat gyártó NRG-Agent Kft. ügyvezetője.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy ott lehet igazán hatékony egy-egy háztartási méretű gázmotor üzemeltetése, ahol a hőoldali kapacitásokat elsősorban a téli hónapok fűtési igényére méretezik. A fűtés és a meleg víz előállítása közben termelt villamos energiát a hálózat számára értékesíthetik a felhasználók a megújuló energiaforrások esetében már elterjedt szaldós elszámolás mentén, ad-vesz mérők segítségével. „A fogyasztó csak az adott időszak során a hálózatba betáplált és az onnan vételezett árammennyiség különbözetét kell megfizesse. A háztetőkre szerelt napelemes rendszerek esetében például ugyanez a szisztéma működik” – mutat rá az ügyvezető.

Ösztönözni kellene a lakosságot és a vállalkozásokat

A kapcsolt technológia lakossági elterjedését azonban jelentősen ösztönözhetné a szabályozás megfelelő finomhangolása. Jelenleg ugyanis egy háztartási méretű energiatermelő egység csak egy fogyasztási helyre jelenthető be, de nem megoldható az, hogy egy társasház több lakója almérőkre lebontva élhessen az áramtermelés nyújtotta előnyökkel. „Ez egy lakópark vagy soklakásos társasház esetében probléma, hiszen a hőigények jóval nagyobb kapacitást igényelnek, mint amekkorát a társasház közös helyiségeinek áramfelhasználása indokolna” – mutat rá a szabályozás kritikus pontjára Rudolf Viktor. A kapcsolt energetikai iparágat képviselő szakmai szövetség elnöke szerint érdemes lenne megfontolni, hogy a jogszabályok lehetővé tegyék a megosztott elszámolást. „Ez technikailag nem ördöngösség, ugyanakkor nagy segítséget jelenthetne magyar gyártóknak, és végső soron a technológia előnyeit élvező háztartásoknak is” – teszi hozzá.

Hasonlóan kedvező hatása lehetne egy társasházak számára indított, kapcsolt technológia telepítését is ösztönző beruházás alapú támogatási rendszernek. Eörsi-Tóta Gábor szerint ez a két intézkedés már érezhetően megnövelhetné a lakossági érdeklődést a berendezések iránt. „Amennyiben az igények növekednének, még gazdaságosabban lehetne kihasználni a rendelkezésre álló hazai gyártókapacitásokat. A jelenlegi igények duplája is kielégíthető lenne, ami már csak a kétműszakos munkarend bevezetése miatt is növelné a foglalkoztatottsági mutatókat, valamint végső soron a helyi és nemzeti adóbevételeket” – emeli ki.

Az eszközöket ugyanakkor a kisebb ipari energiafogyasztónak számító kis- és közepes vállalkozások is sikeresen üzemeltethetik. A folyamatos hőigénnyel bíró termelő üzemek, ahol évente nem ritkán 7000-7500 órát is üzemelnek a berendezések, akár már 3-4 év alatt visszanyerhetik a beruházási költséget, onnantól pedig jelentősen csökkennek áramrezsi költségeik. „Tipikusan ilyenek lehetnek a tésztagyártó üzemek, húsfeldolgozók, kisebb ipari termelő vállalkozások. Ezek esetében legtöbbször a beruházási költség előteremtése állja útját a beruházásnak. Egy megfelelően tervezett hitelkonstrukció, esetleges beruházási támogatás – akár uniós forrásokra alapozva – többszörösen megtérülő megoldás lehetne. Ez az elsősorban kkv-szektort kiemelten kezelő nemzetgazdasági célkitűzésekkel, és az energiastratégiai alapvetésekkel is összhangban lévő intézkedés lenne” – emeli ki Rudolf Viktor.

Forrás:  http://energiainfo.hu/cikk/slagertermek_lehet_a_kiseromu.32718.html

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.