Évi egymilliárd jóléti veszteséget okoznak a hurokáramlások Európában

Évi egymilliárd eurónyi, úgynevezett jóléti veszteséget okoz azoknak Európában a villamosenergia-rendszerekben keletkező, úgynevezett hurokáramlások. A megoldás a hálózatfejlesztés, valamint a fogyasztás és a termelés struktúrájának, eloszlásának szabályozása. Ennek azonban mind költsége van, ezért megegyezésre van szükség, milyen elvek szerint és kik, hogyan viseljék ennek az anyagi terheit.

A Németország északi részén lévő, jellemzően szélenergia kapacitások által termelt nagy mennyiségű energiának a déli irányba történő szállítása, akaratlanul érinti a lengyelországi villamosenergia-rendszert is. Az úgynevezett hurokáramlásokkal érintett térségek közül ez az egyik legérzékenyebb Európában. Arról van szó, hogy amikor az északi termelők, áramot adnak el dél-német fogyasztóknak, ezek az áramlások a fizikai törvényszerűségek következtében a lengyel hálózaton is megjelennek, miután a német hálózat nem elég erős ahhoz, hogy ezt a “szállítást” lebonyolítsa. Ez pedig azt jelenti a gyakorlatban, hogy a lengyelországi rendszerirányítónak a stabilitás érdekében ezzel számolni kell a német-lengyel határmetszéken, az ott szabadon kiosztható kapacitásokat csökkenteni kell ennek a közvetett áramlásnak a mértékével, vagyis ennyivel kevesebbet tud mondjuk azoknak a lengyelországi áramtermelőknek a rendelkezésére bocsájtani, akik Németországba szállítanának – érvel Pató Zsuzsa, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) munkatársa. Emlékeztet, hogy ezeknek a nem szándékolt áramlásoknak a következtében, szakértői számítások szerint 2014-ben 1 milliárd euró úgynevezett jóléti veszteség érte az európai országokat, aminek 20 százaléka jutott a német-lengyel határra, de legalább ilyen mértékben a csehországi hálózat is érintett. A gazdasági kár mellett az is probléma, hogy – maradva a lengyel-német példánál – a lengyelországi rendszerirányítónak csak empirikus ismeretei vannak arra vonatkozóan, mikor hogyan alakulhatnak ezek a hurokáramlások, amelyekkel azonban ellátásbiztonsági szempontból számolnia kell. Vagyis egyfajta állandó bizonytalanságot jelentenek az érintett térségekben az egyensúly szempontjából.

A legegyszerűbb megoldás Pató Zsuzsa szerint az lenne, ha a németországi hálózat észak-déli összeköttetését megerősítenék. Folynak is ilyen beruházások, 43 hálózati projekt van előkészületben, amelyeknek valamikor 2019-2022 között kellene elkészülni, ezek között van három, kiemelten az észak-déli hálózati kapcsolatok megerősítését szolgálja. Ugyanakkor, jegyzi meg a REKK szakértője bajor nyomásra a szabadvezetékek helyett bizonyos szakaszokos földkábelt kell alkalmazni, ezért viszont új tervekre lesz szükség, így ezek a projektek csúszhatnak.

A rendszerirányítók régóta alkalmazzák a termelés visszafogását az egyensúly fenntartása érdekében egy-egy ország határain belül, ezt nyilván nemzetközi szinten is lehetne alkalmazni, két szomszédos ország rendszerirányítóinak megállapodása alapján, a hurokáramlások csökkentésére is – Pató Zsuzsa szerint. Ennek azonban nyilván vannak költségei, hiszen az érintett erőmű-tulajdonosokat veszteség éri, ezt valakinek meg kell térítenie.

Egyelőre nincs nemzetközi gyakorlat, szabályrendszer a hurokáramlások közvetlen és közvetett költségeinek elosztására vonatkozóan. Kézenfekvő volna például, hogy amíg a német hálózat észak-déli összeköttetései nem elég erősek, addig a lengyelországi hálózat használatáért, vagy a német-lengyel határhoz közeli, a lengyelországi oldalon lévő hálózatok megerősítéséért valamilyen formában Németország fizessen. A hurokáramlásokkal kapcsolatos szabályozás a következő évek egyik fontos feladata lehet, hiszen a decentralizált termeléssel, a megújulók további növekedésével, ha a hálózatfejlesztés nem követi szorosan ezeket a folyamatokat, egyre nagyobb problémái lesznek az európai rendszerirányítóknak.

Forrás:  http://energiainfo.hu/cikk/vi-egymilli-rd-j-l-ti-vesztes-get-okoznak-a-hurok-raml-sok-eur-p-ban.33882.html

——————————————-

Juhos László, a Reális Zöldek Elnöke megjegyzése:

LAPSZÉL (Népszabadság, 2016.07.29.)

Médián: a magyarok 2/3-a korruptnak látja a FIDESZT.

Amennyiben megfelel a ténynek, hogy a villanykereskedők száma 30-ról ötvenre növekedett, akkor a reális zöldek is.

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.